Ugrás a fő tartalomhoz

Asztali Linux-disztribúciók összehasonlítása

A Linux operációs rendszer kiválasztása ijesztő feladat lehet, és könnyen lehet, hogy az Anatase nem a megfelelő választás számodra. Ebben a részben bemutatjuk az asztali gépeken legnépszerűbb disztribúciókat, és azt, hogy miért érdemes megfontolnod őket, akár most ismerkedsz a Linuxszal, akár fejlesztő vagy játékos vagy.

Ha kézi konzolon vagy tévén szeretnél SteamOS-szerű élményt, nézd meg a kézi konzolok és HTPC-k összehasonlítását.

A Linux-disztribúciók gyors áttekintése​

Megváltoztathatatlan vagy módosítható​

Az elmúlt két évben népszerűvé váltak a megváltoztathatatlan disztribúciók. Ennek az az oka, hogy azt ígérik, levesznek minden karbantartási feladatot a válladról, és a számítógépedet készülékként kezelheted. Ehhez viszont elveszik a lehetőséget, hogy bütyköld a számítógépedet, javításokat vagy illesztőprogramokat telepíts. Emellett bizonyos alkalmazásokat is nehezebb lehet telepíteni. A legfontosabb, hogy ilyen rendszert rendkívül könnyű létrehozni, de rendkívül nehéz jól működővé tenni. Akár egy délután alatt is készíthetsz egyet. Viszont minden olyan karbantartást és javítást, amit a felhasználók a saját számítógépükön elvégeznének, innentől a rendszer karbantartójának kell megoldania.

Egy megfelelően karbantartott megváltoztathatatlan operációs rendszer igazi áldás. Telepíted, és elfelejtheted. Ha viszont nincs megfelelően karbantartva, elsőre nagyszerűnek tűnhet, de néhány héttel vagy hónappal később elromlik, és az őrületbe kerget. Az Anatase vállalja ezt a kihívást; csak az idő dönti el, hogy sikerrel járunk-e.

Ubuntu, Fedora vagy Arch?​

Ezek a nagy nevek, és bármelyiket választod, a rendszered alapját fogja adni. Válaszd az Ubuntut, ha fontos a szoftvertámogatás, a kiszámítható LTS-alap és a gyártók által hitelesített hardver. A szabadidődben ezek kevésbé számítanak, ezért általában az Arch és a Fedora származékai között választasz: ezek frissebb csomagokat és funkciókat kínálnak, cserébe valamivel több karbantartást igényelnek. Ez tisztességes kompromisszum a fő számítógéped esetében. Válaszd az Archot, ha szélesebb választékra van szükséged, beleértve a zárt forráskódú alkalmazásokat, illesztőprogramokat és kodekeket is, valamint az AUR-hoz való hozzáférésre a csomagkínálat kiegészítéséhez. Válaszd a Fedorát, ha fontosabb számodra a biztonság és a csomagok eredetének ellenőrizhetősége. Központi buildszolgáltatása és a COPR (az AUR alternatívája) nyilvánosan építi a csomagokat, és központi aláírást használ, így sokkal kisebb a valószínűsége az ellátási láncot érintő támadásoknak. Viszont az Nvidia illesztőprogramjait és a videokodekeket magadnak kell telepítened egy külső tárolóból, amely talán nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, vagy választhatsz egy Fedora-származékot.

CachyOS vagy Omarchy?​

Tehát feladtad az Arch telepítését. Semmi gond, de így elesel attól a kiváltságtól, hogy azt mondd: „Archot használok, amúgy”. A CachyOS természetes választás, ha Archot szeretnél hagyományos asztali környezettel, és egy kicsivel nagyobb teljesítményt szeretnél kihozni a gépedből. Az Omarchy újszerű és különleges élményt kínál, amely még formálódik, ezért remek választás egy hétvégi kísérlethez vagy egy régi számítógép felélesztéséhez. Mindkettő könnyen telepíthető: az Omarchy egyszerűbb, a CachyOS pedig rugalmasabb, és a telepítőjéből kettős rendszerindítást is beállíthatsz. Egyik sem támogatja alapból a Secure Bootot vagy az egyetlen meghajtón történő kettős rendszerindítást, ezeket neked kell kézzel beállítanod.

Bazzite vagy Anatase?​

A Bazzite népszerűbb, sokféle felhasználásra kínál lemezképeket, és számos alkalmazás előre telepítve érkezik vele. Az Anatase újabb, ezért kevesebb technikai adósságot halmozott fel, és egyetlen lemezképként készül. A Bazzite a Flathubon nem elérhető alkalmazások telepítéséhez Distroboxra, Homebrew-re és podmanre támaszkodik, a felhasználási célokhoz igazodó különböző lemezképeket pedig (SteamOS-szerű, fejlesztői, Nvidia) kínál. Az Anatase a Spaces funkciót biztosítja a Flathubhoz nem illő alkalmazások telepítéséhez. Ezzel elérhetővé válik az Ubuntu, az Arch és a Fedora, emellett a podman is rendelkezésre áll, a Homebrew és a Distrobox pedig telepíthető, bár nincsenek előre telepítve. Az Anatase karcsúbb: a telepítője 4,7 GB, míg a Bazzite-é 8–10 GB.

Asztali Linux röviden​

Az alábbi táblázat áttekinti a versenyzőket.

RendszerLegjobb választásFő hátrány
UbuntuMunka, fejlesztés és hitelesített laptopokRégebbi asztali környezet és csomagverziók az LTS-kiadások között
FedoraFriss asztali környezet és Linux-fejlesztésGyakori nagyobb frissítések, valamint extra beállítások az Nvidiához és a kodekekhez
ArchA Linux megismerése és a teljes rendszer irányításaNeked kell telepítened, karbantartanod és hibát keresned benne
OmarchyKülönleges, csempézett asztali környezet gondosan válogatott alapbeállításokkalEgy ideig gyorsan változhat, és gyakran okozhat hibákat
CachyOSJáték és maximális teljesítményTovábbra is karbantartást és időnkénti hibakeresést igényel
Linux MintIsmerős asztali használat és régebbi számítógépekKevesebb új asztali és játékfunkció
Pop!_OSA COSMIC kipróbálása és System76 számítógépek használataA COSMIC funkciókészlete még fejlesztés alatt áll
BazziteJátékra kész asztali rendszer illesztőprogramokkal és eszközökkelA Flatpaken kívüli alkalmazások és a rendszerlemezkép több munkát igényelhet
AnataseJáték és fejlesztés kevés karbantartássalKevesebb rugalmasság, mint egy módosítható rendszernél
UbuntuMunka, fejlesztés és hitelesített laptopok
Fő hátrány
Régebbi asztali környezet és csomagverziók az LTS-kiadások között
FedoraFriss asztali környezet és Linux-fejlesztés
Fő hátrány
Gyakori nagyobb frissítések, valamint extra beállítások az Nvidiához és a kodekekhez
ArchA Linux megismerése és a teljes rendszer irányítása
Fő hátrány
Neked kell telepítened, karbantartanod és hibát keresned benne
OmarchyKülönleges, csempézett asztali környezet gondosan válogatott alapbeállításokkal
Fő hátrány
Egy ideig gyorsan változhat, és gyakran okozhat hibákat
CachyOSJáték és maximális teljesítmény
Fő hátrány
Továbbra is karbantartást és időnkénti hibakeresést igényel
Linux MintIsmerős asztali használat és régebbi számítógépek
Fő hátrány
Kevesebb új asztali és játékfunkció
Pop!_OSA COSMIC kipróbálása és System76 számítógépek használata
Fő hátrány
A COSMIC funkciókészlete még fejlesztés alatt áll
BazziteJátékra kész asztali rendszer illesztőprogramokkal és eszközökkel
Fő hátrány
A Flatpaken kívüli alkalmazások és a rendszerlemezkép több munkát igényelhet
AnataseJáték és fejlesztés kevés karbantartással
Fő hátrány
Kevesebb rugalmasság, mint egy módosítható rendszernél

Az alapok​

Minden Linux-disztribúció egy másik disztribúcióra épül; a három fő alap az Ubuntu, a Fedora és az Arch. Mindhárom alkalmas mindennapi használatra, és a sajátosságaik az ezekre épülő disztribúciókra is vonatkoznak, ezért először ezeket ismertetjük.

Ubuntu​

Ubuntu logó

Az Ubuntu kiadásokhoz kötött disztribúció, amelyet a Canonical tart karban. A Debianra (egy közösségi disztribúcióra) épül, és kétévente jelenik meg egy „LTS” kiadása. A kiadás verziószáma egy dátum: a 26.04 2026 áprilisát jelenti, és ez lesz a 2026-os LTS-kiadás. A következő 2028-ban érkezik. Az Ubuntu a kiadás előtt néhány hónappal befagyasztja a csomagverziókat, majd a kiadás teljes életciklusa alatt ugyanazok a verziók maradnak érvényben, biztonsági frissítésekkel. Minden LTS-kiadást 5 évig ingyen, fizetés ellenében pedig 15 évig tartanak karban (Ubuntu Pro és Legacy Addon).

A kiadási ütemterv megkönnyíti a szoftverfejlesztőknek, hogy Ubuntura készítsék a szoftvereiket, a hardvergyártóknak pedig, hogy laptopjaikhoz támogatást nyújtsanak. Az Ubuntu laptopokra vonatkozó tanúsítási programot is kínál, amelyben sok vállalati modell részt vesz, ezért a ThinkPadek és a Dell Latitude-ok kiváló Ubuntu-támogatást kapnak, amelyet a Canonical és a gyártóik is biztosítanak.

Az asztali változat a GNOME-ra épül, de elérhető KDE-alapú (Kubuntu), Xfce-alapú (Xubuntu) és egyéb változatokban is. Így a legelterjedtebb asztali környezetekből bőséges a választék.

Az Ubuntu fő csomagkezelő rendszerei az apt (csomagokhoz) és a Snap (alkalmazásokhoz). Sok felhasználó nem kedveli a Snapet a teljesítménye és zárt jellege miatt. Az Ubuntuhoz csak a Canonical terjeszthet újra Snap-alkalmazásokat, az áruház zárt forráskódú, és alapértelmezés szerint csak az Ubuntu használja.

Fejlesztőknek, kutatóknak és munkahelyi környezetekbe remek választás. Minden azonnal működik, az informatikai részlegek pedig tanúsított laptopokat vásárolhatnak. Például ez az egyetlen operációs rendszer, amelyet a Steam hivatalosan támogat. Ez azt jelenti, hogy a Steam csomagként van telepítve, nem Snap-csomagként. A rendszerfelügyelt házirendek és az Intune is támogatottak.

A hétköznapi felhasználóknak, rajongóknak és munkaállomásokhoz viszont vannak hátrányai. Egy operációs rendszer használatáért pénzt kapni más, mint élvezettel használni. Bár az egyik LTS-verzióról a következőre való frissítés lehetséges, a gyakorlatban nem célszerű, és nagyon könnyen elromolhat a rendszer. Ha tehát egyszer telepíted az Ubuntut, ezt kapod az újratelepítésig; akár 5 évig így használhatod, miközben az idő múlásával semmilyen fejlesztést nem kapsz. A GNOME évente kétszer jelenik meg, az LTS-verziók azonban nem kapják meg ezeket.

Előnyök​

  • Kiváló hardvertámogatás a hitelesített eszközökhöz
  • Kiváló szoftvertámogatás, különösen fejlesztői szoftverekhez
  • Nagyon stabil, hacsak nem telepítesz sok külső csomagot
  • Hivatalos, aláírt Nvidia-illesztőprogramok
  • Secure Boot és AppArmor
  • Biztonsági frissítések

Hátrányok​

  • A telepítéskor kapott élmény 5 évig pontosan ugyanaz marad
    • Az apt csomagjai és szoftverei réginek és elavultnak tűnhetnek
  • Az illesztőprogramok elavulnak, és romlik a játékok teljesítménye
  • Valószínűleg újra kell telepítened, amikor megjelenik a következő LTS-kiadás
  • Ha a laptopod néhány hónappal az LTS-kiadás után jelent meg (például 2026-ban), gondjaid lehetnek az illesztőprogramokkal
  • Az Nvidia-illesztőprogramokat nehéz frissíteni, és az apt-ot is elronthatják

Ideális: hétköznapi felhasználóknak, fejlesztőknek, munkahelyi környezetekbe, iskolákba, önkormányzatoknak és szerverekre

Nem ideális: azoknak, akiknek fontos a teljesítmény, az új funkciók és az adatvédelem

Fedora​

Fedora logó

A Fedora a Red Hat Enterprise Linux upstream disztribúciója. A Red Hat (egy nagyvállalat) pénzügyi támogatását élvezi, és a Red Hatnek is szüksége van rá, így nem fog eltűnni. Gazdag csomagtárolója van, és a csomagok legújabb verzióit egy-két hetes tesztelési időszak után teszi elérhetővé. Évente két Fedora-kiadás jelenik meg, mindegyik 13 hónapig támogatott. Az egyes kiadásokon belül a legtöbb csomag frissül, csak az alapvető könyvtárak és a nagyobb változások maradnak el a kiadás végéig.

A Fedora számos vállalati funkciót kínál, például SELinuxot és Secure Bootot. Az infrastruktúrája nagyon biztonságos, így tudhatod, hogy az általad telepített csomagok biztonságosak. Emellett a Fedora kizárólag valóban nyílt forráskódú, OSI-licencű szoftvereket tartalmaz, a szabadalmi korlátozásokkal terhelt összetevőket pedig kizárja. Ez azt jelenti, hogy az Nvidia és a kodekek támogatása igen korlátozott, ezért ezeket külső tárolókból kell telepítened. A zárt forráskódú alkalmazásokhoz a Flathubot vagy más alkalmazástárolót kell használnod. A Fedora által nem csomagolt, de a licenckövetelményeknek megfelelő alkalmazásokat más fejlesztők a COPR-ba tölthetik fel. Ez az Arch AUR-jához hasonló, de a csomagokat a Fedora építi és írja alá.

A Fedora laptopajánlási programot is működtet, de az semmilyen módon nem jelent garanciát. A támogatott laptopok, például a Framework gépei működni fognak, de előfordulhatnak kisebb problémák. Arra sincs garancia, hogy nem lesznek gondjaid, vagy hogy nem romlik el a rendszer. A SELinux odafigyelést igényel, és ezt neked kell biztosítanod. A haladó Linux-felhasználók évekig használhatják gond nélkül ugyanazt a Fedora-telepítést. Ha elromlik, találd meg a módját a javításnak, vagy válassz egy másik disztribúciót.

A Fedora a legtöbb asztali környezethez hivatalos változatokat kínál (Edition és Spin néven): GNOME (Workstation), KDE, Xfce, Cinnamon, MATE, i3, Sway, Budgie és COSMIC.

Előnyök​

  • A legfrissebb Linux
  • Linus Torvalds, a Linux kernel megalkotójának választása
  • A legbiztonságosabb Linux-disztribúció
  • Nagyon gazdag nyílt forráskódú csomagtároló
  • Secure Boot
  • Kiváló Linux-fejlesztéshez

Hátrányok​

  • Nagyon friss csomagok, amelyek néha elromlanak, és vissza kell állítani az előző verziójukat
  • Évente egyszer vagy kétszer nagyobb frissítést kell telepítened
  • Túl biztonságos: a SELinux elromolhat, és leállhat a rendszer
  • A külső illesztőprogram-csomagok telepítése szinte elkerülhetetlen, és elronthatja a rendszert
  • Kevés külső szoftver támogatja, mert a hathavi kiadási ciklus túl szoros
    • Emiatt bizonyos eszközkészletekkel nehéz lehet szoftvert fejleszteni (például ROS-szal vagy AI-eszközökkel)

Ideális: Linux-rajongóknak és Linux-fejlesztőknek

Nem ideális: hétköznapi felhasználóknak, Nvidiás játékosoknak és ritkán használt gépekre

Arch​

Arch Linux logó

Az Arch egy közösségi disztribúció, amely mögött kevés vállalati támogatás áll. Hivatalos tárolója nagy, és nyílt, valamint zárt forráskódú csomagok gazdag választékát tartalmazza. Emellett az Arch része az Arch User Repository (AUR), ahová bárki feltölthet csomagépítési recepteket olyan csomagokhoz, amelyek nem kerülhetnek be az Archba, vagy nem lenne ésszerű felvenni őket.

Az Arch telepítője hírhedten fapados: a rendszert parancsok begépelésével vagy az archinstall szkripttel kell telepítened. Ez egy terminálalapú alkalmazás (TUI). Ez adta az Arch elitista hírnevét: „Archot használok, amúgy”.

Az Arch a leginkább naprakész nagy disztribúció, akár egy héttel vagy még többel megelőzi a Fedorát a frissítések terén. A Fedora fókuszában a Red Hat elvei és a legújabb fejlesztések állnak, az Archot viszont emberek milliói használják a számítógépükön, így a problémákat gyorsan megtalálják és megoldják.

Felhasználóbarátabb a Fedoránál, támogatja az Nvidia-illesztőprogramokat és más illesztőprogramokat, zárt forráskódú csomagokat, például a Vivaldi böngészőt, és számos külső alkalmazás is elérhető hozzá az AUR-ban. Ezeket néha maga az alkalmazás fejlesztője, máskor közösségi tagok tartják karban.

2016 óta ez a kombináció nagyon népszerűvé tette az Archot, és számos származék jött létre, hogy a hétköznapibb felhasználók is élvezhessék az előnyeit, a kellemetlen részek nélkül.

Az AI viszont kezdi megmutatni az Arch biztonsági korlátait. Az AUR folyamatos támadások és kártevők forrásává vált, az Arch közreműködői pedig mind maguk építik és írják alá a saját csomagjaikat (a Fedora és az Ubuntu buildszolgáltatásokat használ). Az ellátási lánc elleni támadások számának növekedésével felmerül a kérdés: vajon még mindig elég biztonságos?

Előnyök​

  • A legújabb illesztőprogramok, a legjobb teljesítmény
  • Rendkívül gazdag, zárt és nyílt forráskódú alkalmazásokat tartalmazó csomagtároló
  • Az AUR-ral együtt bármely disztribúció közül itt a leggazdagabb a csomagkínálat
  • Bár hivatalosan nem támogatott, a legtöbb fejlesztői eszközkészlet némi munkával használható
    • Fejlesztésre és játékra kiváló az Arch
  • A legújabb és legjobb csomagok már az első napon
  • Elképesztő Wiki, amely az összes disztribúció referenciája

Hátrányok​

  • Nehéz telepíteni. De épp ez a lényeg, „amúgy”
  • Elronthatod, és ha így lesz, az a te hibád. Olvasd el a kézikönyvet és a hírlevelet
  • Nincs Secure Boot, hacsak nem állítod be a saját kulcsaidat (szórakoztató projekt)
  • 2026-ban azt mondhatjuk, hogy hiányos a csomagok biztonságának kezelése
    • A Valve 2024-ben finanszírozta az Archot egy buildszolgáltatás létrehozásában, amely még nem valósult meg

Ideális: azoknak a rajongóknak, akik szeretnék megtanulni, hogyan működik a Linux (és akár játszani vagy fejleszteni is akarnak)

Nem ideális: hétköznapi felhasználóknak, a terminált nem ismerőknek, ritkán használt számítógépekre (sok törődést igényel)

Főbb szereplők​

Omarchy (DHH-tól)​

Omarchy logó

Az Omarchy egy vitatott Linux-disztribúció, amelyet David Heinemeier Hansson, a Ruby on Rails megalkotója alapított. Az Archhoz készült konfigurációs fájlok (dotfile-ok) gyűjteményeként indult, telepítője pedig előre beállította a Hyprland asztali környezetet, amelyet egy másik vitatott fejlesztő, Vaxry készített. Ebben a részben figyelmen kívül hagyjuk a politikát, és technikai szempontból vizsgáljuk meg a disztribúciót.

2026-ra az Omarchy valódi Linux-disztribúcióvá vált. Saját tükörszerverei, kiadási ütemterve és kiadásmérnöki folyamata van. DHH megalapította az Omacomot, az Omarchy alapítványát, amely gazdag jótevőktől 23 millió dolláros adományt kapott (ennek nagy része AI-token, nem pedig pénz). Az Omacom a teljes adományt a következő 3 évben tervezi elkölteni, hogy önálló operációs rendszerré fejlessze az Omarchyt. Már felvettek egy több főállású fejlesztőből álló csapatot; közéjük tartozik egy kernelfejlesztő, Vaxry a Hyprlandhez és a Quickshell fejlesztője.

Az Omarchy csempézett ablakkezelőt használ, amely a legújabb, 4.5-ös Quattro kiadásban már mozgatható ablakokat is kínál, így a kezdő felhasználók könnyebben megszokhatják az operációs rendszert. Az augusztusban megjelent Quattro kiadás eltávolodott a különféle GNOME-csomagoktól és Hyprland-eszközöktől, hogy saját asztali környezetet hozzon létre: a kompozitor a Hyprland, az operációsrendszer- eszközök hátterét pedig a Quickshell biztosítja. A projekt teljes egészében AI-fejlesztésű, ösztönzi az AI-hozzájárulásokat, és nagyon gyorsan halad. A projekt azt is állítja magáról, hogy ügynökök készítik ügynököknek, és az ügynökök az operációs rendszerbe integrálva használhatók a diagnosztizálására és testreszabására. A gyakorlatban azonban ez az ügynökintegráció gyengének és alapszintűnek tűnik. Végül is egy ChatGPT-alkalmazásra mutató hivatkozásról, néhány Markdown-fájlról és egy külső eszközkészletről van szó, amelyeket te magad is telepíthetsz.

Előnyök​

  • Nagyon egyedi megjelenés és élmény (omakase)
  • Több platform támogatása: x86, Arm Nvidia- és Qualcomm-laptopok, valamint Mac gépek
    • A stabilitás platformonként eltérhet
  • Érdekes élmény
  • Kiváló támogatás Intel Mac gépekhez, és egyre jobb támogatás ARM Mac gépekhez

Hátrányok​

  • A csempézés nem ideális több monitorral és bonyolult ablakelrendezésekkel
  • Késleltetett tükörszerverek miatt nem használható az AUR
    • Az Omarchy viszont gazdag, újracsomagolt AUR-csomagtárolót kínál
  • A projekt alapvető funkciói még fejlesztés alatt állnak
    • A 4.5-ös verzió japán billentyűzetkiosztást vezet be
  • Az AI-integráció a marketinghez képest gyengének tűnik
  • Olyan alkalmazásokra mutató hivatkozásokat tartalmaz, amelyek feleslegesnek tekinthetők
    • 1Password, HEY, ChatGPT, ...
  • Az online beszélgetések részben a Hyprlanddel használt Archra való áttérésről szólnak
    • Ez hosszú távú instabilitásra vagy arra utalhat, hogy a felhasználók „kinövik”

Ideális: Linuxszal most ismerkedő rajongóknak, második laptopnak, régi Mac gépekhez, hétvégi projektnek

Nem ideális: több monitorhoz, hétköznapi felhasználóknak, egyetlen munkahelyi számítógépnek (egyelőre)

CachyOS​

CachyOS

A CachyOS egy teljesítményre optimalizált, Arch-alapú disztribúció. Leginkább a változatos kernelválasztékról, az egyszerű használatról, az egyedi Proton-verzióról és a legújabb optimalizálásokról ismert.

A CachyOS az Archra épülő saját tárolóként működik. A CachyOS felhasználói a legtöbb csomagot közvetlenül az Archból töltik le, amelyhez a CachyOS egy réteg módosítást ad hozzá, például a kernelt. A projekt kernelkezelőt, grafikus csomagkezelőt és grafikus telepítőt kínál, amellyel az Archban elérhető asztali környezetek többsége telepíthető. Emellett több AUR-csomagot is becsomagol, hogy a felhasználók könnyebben elérhessék őket.

Az Archra vonatkozó rész teljes egészében érvényes a CachyOS-ra is. A különbség az, hogy könnyebb telepíteni, valamivel könnyebb karbantartani, és a Discordon vagy a Redditen közösségi támogatás is elérhető. A CachyOS csomagrétege eltérhet az Archétól; ha rosszkor frissítesz, a rendszer nem biztos, hogy elindul. Erre nemrég dokumentált példák is akadtak.

Előnyök​

  • Arch
  • Az Omarchyval ellentétben az AUR működik (nincs késleltetés a tükörszervereknél)
  • Könnyebb telepíteni és használni, mint az Archot
  • Bizonyos mérésekben jobban teljesít (1–5%-kal)
  • Előre telepíti az Arch által nem biztosított gyakori alkalmazásokat
  • Több közösségi támogatást nyújt

Hátrányok​

  • Arch
  • A teljesítményoptimalizálások miatt valamivel kevésbé stabil, mint az Arch
  • Az Arch tükörszervereihez képesti csomageltérések elronthatják a rendszert
    • Már dolgoznak ennek javításán

Ideális: játékosoknak és azoknak a rajongóknak, akik minden százaléknyi teljesítményt ki akarnak sajtolni a gépükből vagy a legújabb optimalizálásokat szeretnék kipróbálni

Nem ideális: azoknak, akik azt szeretnék, hogy a számítógép karbantartás nélkül működjön

Linux Mint​

Linux Mint logó

A Linux Mint az az operációs rendszer, amellyel mindannyian felnőttünk, és amelyet szeretünk. Ubuntu-alapú, de eltávolították belőle az Ubuntu kereskedelmi funkcióit, például a Snapet és az analitikát. A projekt konzervatív, a Cinnamon asztali környezetet használja, a Windows-felhasználóknak pedig ismerős és könnyen használható élményt nyújt. Kiváló választás, ha „Chromebook-szerű” élményre vágysz, vagy fel szeretnéd éleszteni egy régi számítógépedet.

Sajnos a régi alap és a Cinnamon miatt, amely most kezdi támogatni a Waylandet, de alapértelmezés szerint továbbra is X11-et használ, nem támogatja az újabb játékfunkciókat, például a HDR-t, a VRR-t, a monitoronként eltérő méretezést, a fekvő paneleket (amilyenek a kézi konzolokon találhatók) és sok egyéb funkciót.

Előnyök​

  • Kiváló választás régi laptopok második életre keltéséhez
  • Minden olyan felhasználási célra remek, amelyhez egy Chromebook is elegendő, vagyis internetezésre

Hátrányok​

  • Modern eszközökhöz nem jó választás
  • Elavult illesztőprogramok és tíz éve változatlan, régimódi megjelenés
  • A játékok teljesítménye hagy kívánnivalót maga után

Ideális: a nagybátyádnak, a nagymamádnak és a szüleidnek, vagy neked, ha nem számítógépezés körül forog az életed

Nem ideális: modern számítógépekhez, rajongóknak, fejlesztőknek és elkötelezett játékosoknak

Pop!_OS​

Pop!_OS logó

A Pop!_OS egy Ubuntu-származék, amelyet a System76 tart karban. Ez az Egyesült Államokban munkaállomásokra szakosodott laptop- és asztaligép-gyártó. A Pop!_OS körülbelül 8 éve vált népszerűvé, mint könnyen használható Windows-alternatíva tudományos munkához és játékhoz.

A Pop!_OS korábban csempézési funkciókkal egészítette ki a GNOME-ot, ezzel olyan egyedi felhasználói élményt teremtett, amelyet sok System76-ügyfél kedvelt, és Nvidia-támogatást is nyújtott. A módosítások GNOME-mal való szinkronban tartásának bonyolultsága és az újabb Ubuntu-verziókra épülő kiadások emiatt bekövetkező késései azonban arra késztették a System76-ot, hogy mérnökcsapatot állítson egy új asztali környezet, a COSMIC fejlesztésére. Ez már több éve tart.

A COSMIC még nem kínálja a KDE és a GNOME funkciókészletét, emellett számos stabilitási problémával és összeomlással küzd. A fejlesztési ciklus miatt az Ubuntu 24.04-re épülő Pop!_OS 24.04 csak 2025 decemberében jelent meg, miközben a felhasználók már a 2026-os Ubuntura vártak. Mivel 2026 vége felé közeledve még mindig nincs 26.04-es verzió, nehéz a Pop!_OS-t komoly disztribúcióként ajánlani.

Előnyök​

  • Az új COSMIC környezet megalkotója, hivatalos támogatással
  • Könnyen használható, modern, opcionális csempézett elrendezéssel

Hátrányok​

  • A csempézett elrendezés zavaró lehet a kezdőknek
  • Elavult könyvtárak az Ubuntuhoz képest
  • Stabilitási problémák a COSMIC-kal

Ideális: a COSMIC kipróbálásához és System76 számítógépek használatához

Bazzite (asztali)​

Bazzite logó

A Silverblue-ból (GNOME) és Kinoite-ból (KDE) származó projekt; ezek a Fedora által biztosított atomi változatok. Megváltoztathatatlanok, és a frissítéshez az ostree-t használják. A megváltoztathatatlan rendszerre telepíthetsz néhány csomagot, de ez nagyon körülményes, és nehéz stabilan tartani a frissítések után. Az atomi változatok mögötti technológiák több Red Hat-termék alapját adják, és nagyon stabilak. Maguk a változatok azonban kevés figyelmet kapnak a Fedorától, megváltoztathatatlan jellegük pedig megnehezíti a szokásos használathoz szükséges kodekek és illesztőprogramok telepítését. Ezeknél az alkalmazások fő kézbesítési módja a Flatpak.

A Universal Blue azért indult, hogy ezen változtasson: hozzáadja azokat az illesztőprogramokat, amelyeket a Fedora nem biztosít. A cél egy olyan modern Linuxos számítógép megalkotása, amely éppolyan könnyen használható, mint egy Chromebook. A Universal Blue részeként indult a játékra összpontosító Bazzite-projekt. A Bazzite Nvidia-illesztőprogramokat, Steamet, Homebrew alkalmazáskezelőt és számos játékos kiegészítőt ad a rendszerhez. A Bazzite azzal vált híressé, hogy SteamOS-szerű élményt nyújt kézi konzolokon. Ehhez egy speciális lemezkép a SteamOS összetevőit csomagolja be, hogy hasonló élményt biztosítson Fedorán. Az eszközökbe való integrációba fektetett rengeteg munkának köszönhetően a projekt népszerű lett, mert elsőként futott ezeken az eszközökön.

2026-ban azonban úgy tűnik, a projekt megrekedt. A Bazzite vonzereje az, hogy a megváltoztathatatlan kialakítás miatt a kezdő felhasználók nem tudják elrontani. Ez viszont csak akkor előny, ha az operációs rendszer stabil élményt nyújt, 2026-ban pedig az online visszajelzések nagy része szerint ez nincs így. Ha valami elromlik, egy megváltoztathatatlan operációs rendszert sokkal nehezebb megjavítani, mint például a CachyOS-t. Egyetlen alkalmazás működésre bírása is sokkal nehezebb lehet, ezért különösen fontos a rendszer karbantartása és tesztelése, hogy minden rendben legyen. Alternatívaként az Anatase közös eredetű a Bazzite-tal, ezért a Bazzite-tal működő legtöbb dolog az Anatase-szal is működik. Az Anatase automatizált tesztelést és visszafogottabb illesztőprogram-frissítéseket alkalmaz, hogy minimalizálja az olyan hibákat, mint a fekete képernyő.

Előnyök​

  • A megváltoztathatatlan lemezképet a felhasználó nehezen tudja elrontani
  • Automatikus frissítések
  • GNOME- és KDE-változat, játéküzemmóddal is
  • Mindent tartalmaz, ami a játékhoz kell
    • Nvidia, kormányillesztőprogramok, Secure Boot Windows-hoz, Steam
    • Telepítési útmutatók játékos kiegészítők széles választékához
    • Speciális lemezkép régi Nvidia GPU-khoz (GTX 1000 és korábbi sorozatok)
  • A külön DX-lemezkép fejlesztésre is alkalmas, VS Code-dal és Dockerrel

Hátrányok​

  • Sok olyan szoftvert tartalmaz, amelyre lehet, hogy nincs szükséged
    • Steam, Homebrew indító (analitikával), különféle Flatpakok
  • Mi van, ha valamire szükséged van, de az nincs benne?
    • Ha Flatpak, működik
    • Ha nem, konténerbe kell tenned (ami munkával jár), és problémákba ütközhetsz
  • Túl sok lemezkép-változat (20+)
    • Könnyű miattuk elrontani a rendszert egy frissítéssel
    • Nehéz kiválasztani, hogy melyik való az eszközödhöz
  • A fejlesztői lemezkép különálló és nagyon nagy; csak a VS Code-dal és a Dockerrel bővül
    • A legtöbb fejlesztőnek nehéz használni, mert szinte kizárólag konténerekre épülő munkafolyamatot igényel
    • Más IDE-ket nem támogat

Ideális: játékosoknak és azoknak, akik azt szeretnék, hogy a számítógépük „csak” működjön

Nem ideális: fejlesztőknek (nem DevOps, nem VS Code), bütykölőknek, akik minden egyes százaléknyi teljesítményt ki akarnak sajtolni a gépükből, valamint azoknak, akik használhatják az Anatase-t

Egyéb disztribúciók​

A nagyágyúk után beszéljünk mindenki másról: az online felbukkanó rétegdizstribúciókról és a történetükről.

Nobara​

Nobara

Fedora-alapú, játékra szánt disztribúció. A Nobara a Manjaróhoz hasonlóan körülbelül havonta kézzel szinkronizálja a csomagokat a saját csomagtükrére. A saját csomagjaihoz és kerneléhez COPR-t használ, amely a Fedora felhasználóinak biztosított csomagtároló. A Nobara AppArmort használ, és olyan segédprogramokat is tartalmaz, amelyek könnyebbé teszik a használatát, mint a Fedoráét. A Bazzite-tal ellentétben a Nobara nem megváltoztathatatlan, így közelebb áll a CachyOS-hoz. A CachyOS-nak azonban több közreműködője, nagyobb közössége és az Archon alapuló, gazdagabb alkalmazás-ökoszisztémája van.

Ideális: azoknak a játékosoknak, akik szeretnék kielégíteni a Fedora iránti vágyukat, de nem akarnak a SELinuxszal bajlódni

PikaOS​

PikaOS

A Debian Sidre, a Debian instabil, folyamatosan frissülő változatára épülő, játékra szánt disztribúció. Lényegében azt nyújtja a Debiannak, amit a CachyOS az Archnak, a Nobara pedig a Fedorának. A Debian alkalmazás-ökoszisztémája szűkösebb az Ubuntuénál és az Archénál, ezért valószínűleg Flatpak-alkalmazásokra kell támaszkodnod. A Debian Sid felhasználói bázisa sokkal kisebb a Fedora és az Arch bázisánál, ezért több problémába ütközhetsz.

Ideális: azoknak a játékosoknak, akik szeretnék kielégíteni a Debian iránti vágyukat

SteamOS​

SteamOS

Asztali rendszerként a SteamOS nem kínál zárolási képernyőt, és az asztal eléréséhez első alkalommal be kell jelentkezned a Steambe. Az alapvető frissítője ráadásul minden frissítéskor törli a lemezkép módosításait. Tisztán asztali használatra nem alkalmas, és csak akkor érdemes használni, ha elsősorban a játéküzemmódot szeretnéd használni. Ebben az esetben alapfeladatokra kiváló.

Ideális: azoknak a játékosoknak, akik elsősorban a játéküzemmódot használják

Zorin OS​

Zorin OS logó

Ubuntu, amelyet úgy alakítottak át, hogy Windowsra vagy macOS-re hasonlítson. Az Ubuntu-kiszolgálókról terjesztett kisebb csomagtároló (PPA) egy egyszerű illesztőprogram-kezelővel, néhány eltérő alapbeállítással és GNOME-témákkal egészíti ki az Ubuntut, így az ismerősebb a kezdő felhasználóknak. Ha Windowsra vagy macOS-re hasonlító rendszert szeretnél, amely úgy működik, mint az Ubuntu, és több irodai alkalmazás is előre telepítve van rajta, válaszd ezt. Ha nem, a fő alternatíva az Ubuntu és a Linux Mint.

Ideális: Linuxszal most ismerkedő hétköznapi felhasználóknak, akik ismerős élményre vágynak, például iskoláknak, amelyeknek előnyös lehet a kereskedelmi támogatás

Garuda / EndeavourOS​

Garuda Linux
EndeavourOS logó

Ezek a projektek telepítőt, háttereket, ikonokat és néhány segédprogramot kínálnak, amelyekkel felhasználóbarátabb Arch-alapú rendszer készíthető. Hasonlítanak a CachyOS-ra, de nincsenek benne teljesítménybeli extrák, és a CachyOS nagyrészt háttérbe szorította őket. A legtöbb felhasználó számára a CachyOS a könnyen telepíthető Arch jobb választása.

Manjaro​

Manjaro logó

Az első Arch-származék, amely széles körben népszerűvé vált. Az Arch-tárolók tükörszerverét használja, amelyet körülbelül havonta szinkronizálnak. A rendszerhez jellemzően illesztőprogram-kezelő, telepítő (Calamares) és a végfelhasználók számára hasznos segédprogramok is járnak. A késleltetett tükörszinkronizálás az Archhoz képest további tesztelést tesz lehetővé. Sajnos az AUR támogatását is tönkreteszi. 2026-ban maga az Arch is elég stabil, sőt akár stabilabb is lehet, mert az Archban gyorsan kijavítják a visszalépéseket, míg a Manjaróban a befagyasztott tükör miatt továbbra is jelen maradnak.

2026 márciusában a Manjaro közössége fellázadt a Manjaro GmbH & Co. KG vezérigazgatója ellen, és azt követelte, hogy a projekt alakuljon német e.V.-vé; a frissítések pedig hónapokra leálltak. Még várjuk a fejleményeket, hogy lássuk, milyen irányba fejlődik tovább a Manjaro. A jelenlegi felhasználók tovább használhatják, az új érdeklődők viszont várják meg, hogyan alakul, és fontoljanak meg egy olyan alternatívát, mint a CachyOS.

Debian​

Debian logó

Technikailag ez az Ubuntu valódi upstream disztribúciója, de nincs mögötte kereskedelmi támogatás vagy eszközminősítés. Ősz szakállúak és olyanok használják, akik megesküsznek rá, hogy jobb, mint a RHEL. A Protont támogató Steam Runtime is ezt használja. Ha a Debian neked való lenne, nem ezt olvasnád.

Anatase​

Anatase logó

Végül pedig az Anatase. Az Anatase-t a Bazzite egyik első és hosszú ideje dolgozó karbantartója alapította, aki a kernelért, a gamescope-ért, az alapvető kiadásmérnöki feladatokért, a frissítési infrastruktúráért és a kézi konzolok támogatásáért felelt. Az Anatase egyszerű célt tűzött ki: valóban megvalósítani az „állítsd be és felejtsd el” „Chromebook-élményt” egy olyan operációs rendszerben, amely a rajongóknak megfelelő friss csomagokat kínál.

Az operációs rendszer a stabilitásra és a friss csomagokra összpontosít, ami csak megváltoztathatatlan rendszerrel érhető el. Emellett biztosítja a szabadságot, hogy bármilyen csomagot telepíthess a rendszer elrontása nélkül, így szoftvert fejleszthetsz, és úgy használhatod az asztalt, ahogy szeretnéd. A Gamemode is belekerült, mivel az infrastruktúra már adott volt.

A Bazzite két évnyi fejlesztése során több ezer felhasználói felmérést, sikertelen frissítést, hibát és figyelmetlenséget gyűjtöttünk össze. Ezek több hónapos tervezés után vezettek az Anatase-hoz: egyetlen lemezképhez, amely csak Fedora- csomagokból és az Anatase által nyilvános (GitHubon elérhető), hitelesített buildgépeken készített csomagokból épül fel, és az összes Fedora biztonsági funkciót bekapcsolva tartja. A lemezképeket a folyamatosan frissülő ágban építjük és teszteljük, mielőtt kiadnánk őket; megjelenésük előtt automatizált teszteken és felhasználói tesztelésen is át kell esniük.

Az Anatase tartalmazza a Spaces nevű izolációs keretrendszert, amellyel egyszerre futtathatsz Ubuntu-, Fedora-, Arch- és Kali-példányokat, többletterhelés nélkül (mindössze 50 MB RAM-ot használva). Az alkalmazások hivatalos útmutatóit követve tetszőleges csomagokat telepíthetsz rájuk, és bármilyen fejlesztői környezetet vagy grafikus alkalmazást elindíthatsz. A Spaces valódi operációsrendszer-telepítéseket biztosít: a disztribúciók a saját eszközeikkel, közvetlenül a saját tárolóikból származó csomagokkal telepítik őket. Ezután egy vékony konténerizációs réteg teszi lehetővé, hogy az adott rendszer asztali alkalmazásai úgy kommunikáljanak az Anatase-szal, hogy ebből semmilyen különbséget ne vegyél észre. A Spaces már egy opcionális Computer Use MCP-t is tartalmaz az AI-ügynökök számára, így a Space-be telepített ügynökök alkalmazásokat indíthatnak el a számítógépeden, és hibát kereshetnek bennük.

A Gamemode-munkamenet opcionális, és mindig része a rendszernek. A SteamOS-hoz hasonlóan teljes értékű; az Nvidia és a kormányok támogatása is az. Az Anatase-t futtató bármelyik laptopot tévére vagy Nvidia eGPU-ra csatlakoztathatod, és egyetlen gombnyomással konzollá alakíthatod. Miután kihúztad a tévét a csúcskategóriás Nvidia eGPU-ból és laptopból, és befejezted a játékot, rögtön dolgozhatsz a gépi tanulással a legújabb AI-keretrendszerek segítségével, futtathatod a DaVinci Resolve-ot, fejleszthetsz kernelillesztőprogramokat, asztali alkalmazásokat vagy virtuális gépeket, és bármi mást is csinálhatsz, amihez kedved van.

Vagy elteheted a készülékedet egy szekrénybe, és OpenClaw- vagy AI-gépként használhatod, miközben élvezed a legújabb illesztőprogramokat, amelyeket hetente érkező automatikus frissítések biztosítanak.

Előnyök​

  • A megváltoztathatatlan architektúra stabilitást biztosít
  • Fedora-alapú, az összes biztonsági funkció bekapcsolásával:
    • Secure Boot, IOMMU, TPMv2 és SELinux, automatikus kezelés mellett
    • Opcionális lemeztitkosítás TPM- és FIDO2-feloldással
  • Közös eredete révén kompatibilis a Bazzite megoldásaival és dokumentációjával
  • Aláírt illesztőprogramok minden hasznos kernelmodulhoz: Nvidia, kormányok és hasonlók
  • Telepíthető vele bármilyen:
    • Alkalmazás (Flatpak, deb, rpm)
    • Fejlesztőeszköz (VS Code, Docker, QEMU, Node.js, Rust, ...)
    • AI-keretrendszer (ComfyUI, vLLM, llama.cpp, Codex, Claude, Pi, ...)
  • Ha elrontasz egy Space-t, 5 perc alatt újjáépítheted, ahelyett, hogy újratelepítenéd az operációs rendszert
  • A Gamemode mindig része a rendszernek: a bivalyerős AI-munkaállomásod egyben Steam Machine is
    • Az Nvidia is remekül működik
  • Egy alaprendszerkép és egy sablon segítségével bármilyen asztali környezettel kísérletezhetsz
    • COSMIC, GNOME, Niri, Cinnamon, Xfce
    • Sorban végigpróbálhatod (rebase-elheted) mindet. Működik
  • Heti automatikus frissítések és a frissítések automatikus tesztelése
  • Egyetlen lemezkép bármilyen gépre, egyszerűsített telepítéssel
    • Grug megnyomja a letöltés gombot, Grug megnyom négy gombot, Grug beállított, friss illesztőprogramos gépet kap
    • Grug átteszi az SSD-t a ROG Allyból az Nvidia laptopba, a laptop működik
    • Grug fél a Secure Boottól, kikapcsolja. Aztán Grug bekapcsolja, megnyomja párszor az Entert, és működik a Secure Boot

Hátrányok​

  • Kevesebb kifejezetten ehhez szóló közösségi útmutató
    • A Bazzite útmutatói viszont általában itt is alkalmazhatók
  • A Secure Boothoz MOK-regisztráció szükséges (a Fedorához és az Ubuntuhoz nem)
  • Véletlenszerű csomagkombinációkkal nem lehet egy hétvégi projekt keretében kísérletezni
    • Például UKI-kkal, platformkulcsokkal végzett Secure Boot-regisztrációval vagy egyedi titkosítási sémákkal
    • Erre mindig jobb választás lesz az Arch telepítése
    • Az ilyen kísérletek nagy részéhez elegendő a sablon

Ideális: játékosoknak, fejlesztőknek és rajongóknak, akik a legújabb szoftvereket szeretnék használni, de nem akarnak foglalkozni a számítógépük karbantartásával vagy hibakeresésével

Nem ideális: azoknak, akiknek megfelel például a Linux Mint, vagy akik alaposan át akarják alakítani az operációs rendszerüket

Az Anatase kipróbálásához kövesd a telepítési útmutatót, beleértve a kettős rendszerindításra és a Secure Bootra vonatkozó útmutatást is. Ha a számítógépet elsősorban a Steam játéküzemmódjának futtatására használnád, folytasd a kézi konzolok és HTPC-k összehasonlításával.