Hogyan válasszunk disztribúciót
A Spaces négy disztribúciót támogat: Fedora Linux (fedora),
Arch Linux (arch), Ubuntu LTS (ubuntu) és Kali Linux (kali). Mindegyiknek
megvan a maga előnye; ebben a részben egyenként elemezzük őket.
Fedora
A Fedora Linux a Red Hat Enterprise Linux (RHEL) upstream (legújabb fejlesztésű) változata. A RHEL egy Linux-disztribúció, amelyet elsősorban nagyvállalati ügyfelek, például kormányzatok, hadseregek és nagyvállalatok használnak háttérrendszereik üzemeltetésére a számos biztonsági és hardvertanúsítvány, valamint a hosszú távú támogatási garanciák miatt. A RHEL-t az IBM tulajdonában lévő Red Hat fejleszti. Ha nem valamelyik ilyen vállalat informatikai részlegén dolgozol, közvetlenül sosem fogsz RHEL-rendszerekkel találkozni, elterjedtségük és áruk azonban oda vezetett, hogy a Red Hat értéke tízszerese a Canonicalénak, az Ubuntu készítőjéének.
A Fedora közösségi projektként működik, amelyet a Red Hat finanszíroz. A Fedora fejlesztésének nagy részét a Red Hat mérnökei végzik. Mivel a Fedora szolgál a RHEL-alapú változatok alapjául, vállalati szintű biztonsági funkciókat kínál, például SELinuxot (kötelező hozzáférés-vezérlést) és Secure Bootot. Emellett központi buildszolgáltatással és a csomagokhoz központi aláíró szolgáltatással rendelkezik. Továbbá, mivel a Red Hat nyereséges vállalat, és más vállalati ügyfelek is használják a Fedorát, minden Fedora-csomagnak szigorú szellemi tulajdoni (IP) és szabadalmi megfelelőségi követelményeknek kell megfelelnie. Egyik tárolójában sem találsz Nvidia- illesztőprogramokat, Steamet vagy hardveres dekódolókat.
A Fedora soft gördülő kiadási modellt használ. Félévente megjelenik egy új Fedora-kiadás, és mindegyik kiadás 13 hónapig kap támogatást. Ez azt jelenti, hogy bármely adott időpontban az aktuális és az előző Fedora-kiadás is támogatott. A soft jelző azt jelenti, hogy egy Fedora-kiadáson belül kerülik a főverziós csomagfrissítéseket, és a könyvtárak alkalmazásbináris felülete (ABI) stabil marad, a kisebb csomagfrissítések azonban engedélyezettek.
Ennek a gyakorlati eredménye az, hogy például a Fedora 44-re készített csomagok és fejlesztői környezetek (például Python virtuális környezetek) a Fedora 44 teljes támogatási időszaka alatt működnek. Az olyan nagy csomagcsoportok, mint a KDE és a Gnome, amint elérhetővé válnak, kisebb frissítéseket kapnak, míg a főverziós frissítések (például a 6.x vagy az 5.x) a következő Fedora-kiadásba kerülnek. Mivel a KDE és a Gnome kiadási üteme összhangban van a Fedoráéval, a főverziós kiadások jellemzően 1–2 hónapos késéssel érkeznek. A kernel, a linux firmware és a GPU-illesztőprogram (Mesa) verziói nem maradnak vissza; a Fedora ezeknek az összetevőknek a legújabb verzióit használja, jellemzően 2 hetes késéssel.
Összefoglalva: a Fedora kiváló, biztonságos és naprakész fejlesztői környezetet biztosít, amelyben a nem főverziós frissítések nem okoznak váratlan problémákat. A hardvertámogatása és a saját tulajdonú alkalmazások támogatása viszont gyenge, ha nem bővíted külső tárolókkal; ezek viszont instabillá teszik a rendszert és aláássák a biztonsági garanciáit.
Megjegyzés: A Secure Boot és a SELinux nem támogatott a Spacesben. Az Anatase Fedora-alapú, ezért ezeket a funkciókat a Spaces fölé építve valósítja meg. Ez azt is jelenti, hogy a Spacesben bűntudat nélkül próbálhatod ki a Fedorát, SELinux nélkül.
Ubuntu
Az Ubuntu rögzített kiadási modellű disztribúció, a Canonical zászlóshajója, és két változata van: LTS- és időközi kiadások. Félévente, jellemzően áprilisban (.04) és októberben (.10) jelenik meg egy új Ubuntu-verzió. Áprilisban, kétévente ez a verzió válik Ubuntu LTS-kiadássá; a többi kiadás időközi kiadás. A végfelhasználók jellemzően nem használják az időközi kiadásokat. A legújabb LTS-verziók a 22.04, a 24.04 és a 26.04.
A Fedorával ellentétben az Ubuntu teljesen rögzített kiadási modellt követ: miután az LTS előtt befagyasztják a csomagokat, a biztonsági javításokon kívül nem kapnak több frissítést. Ez minden csomagra igaz, kivéve, ha azok átmennek az Ubuntu dokumentációjában ismertetett kivételi eljáráson. Minden LTS-kiadás a megjelenésétől számítva 5 évig ingyenes támogatást kap; a Canonical további 5 vagy 10 év fizetős támogatást is kínál. Kivételként a kiadási ciklus közepén az Ubuntu új kernelt ad ki, az úgynevezett HardWare Enablement (HWE) kernelt, amely az újabb laptopok jobb támogatására használható. Ezt azonban a felhasználónak manuálisan kell kiválasztania, ami gyenge felhasználói élményt eredményez.
Mivel az Ubuntu két éves Long Term kiadási ciklust és 5 év támogatást kínál, a Linux-szoftvereket forgalmazó legtöbb gyártó ezt a disztribúciót választja. Ezért a telepítőszkriptek gyakrabban futnak rajta helyesen, mint Fedorán, hiszen a Fedora esetében félévente frissíteni kell őket. Az Ubuntu tehát a legjobb szoftverkompatibilitást nyújtja, cserébe viszont egy LTS-kiadás megjelenése után sok idővel (például az Ubuntu 26.04 esetében 2027 közepén) elkezd elavultnak tűnni, és nehéz rajta fejleszteni. Ráadásul az elmúlt 2 évben bevezetett összes inkompatibilitás és a külső csomagok hatása összeadódik, ezért az egyik LTS-verzióról a következőre való frissítés (például 24.04-ről 26.04-re) tönkreteheti a telepítést, hacsak egy tapasztalt Linux-szakember nem végez el hozzá egy 3 órás szertartást. Ez rendben van, mert a Spaces lehetővé teszi az Ubuntu-tér egyszerű újbóli létrehozását a reménytelen frissítési próbálkozás helyett.
Arch
Az Arch decentralizált, közösségi gördülő kiadású disztribúció. Önkéntesek
tartják karban világszerte, és rövid tesztelési időszak után a legújabb
csomagverziókat teszi elérhetővé a tárolóiban. Elsőként kínálja az új
kernel- és GPU-illesztőprogram-verziókat, a Python- és könyvtárverziókat,
és gazdag tárolóval rendelkezik, amely nyílt forráskódú és saját tulajdonú
alkalmazásokat is tartalmaz (például Vivaldit, Nvidia-illesztőprogramokat
és hardveres dekódolást).
Emellett az Arch üzemelteti az Arch User Repositoryt (AUR), amelyben bármelyik
felhasználó közzétehet PKGBUILD-fájlokat (az Arch csomagolási formátumát)
arról, hogyan kell a legtöbb külső szoftvert lefordítani és telepíteni.
Az AUR egy AUR-segédeszközzel, például a yay-jel érhető el, amelyet
a Spaces előre telepíthet neked. A naprakész, gazdag csomagtárolók és az AUR
együtt tették az Archot a fogyasztóknak szánt disztribúciók meghatározó
szereplőjévé.
Hagyományosan az Arch nem kínált könnyen használható telepítőt, így ez
a származékos disztribúciókra maradt. Innen ered az „I use Arch BTW” mondás
is, hiszen az Arch helyes telepítéséhez vagy mély Linux-ismeretekre, vagy
több napnyi kísérletezésre van szükség, különösen akkor, ha olyan fejlett
biztonsági funkciókra is szükség van, mint a LUKS (lemeztitkosítás) és
a Secure Boot. Ráadásul az Arch semmilyen ABI-garanciát nem nyújt, innen
ered a tanács, hogy soha ne használd a sudo pacman -Sy <package> parancsot,
hanem mindig a sudo pacman -Syu parancsot futtasd, mert a részleges
frissítések tönkretehetik a telepítést. Bár az OG-k (például e dokumentáció
írója) folyton használják a sudo pacman -Sy <package> parancsot, fiatal
tanítvány.
Az Arch széles körű sikere azonban az alapjaiban mutatkozó repedéseket is feltárja. Az AUR-t adathalász és kártevőtámadások vették célba, ezért egyre többen azt javasolják, hogy kerüljék. Emellett nincs központi aláíró szolgáltatása; minden közreműködő a saját GPG-kulcsait és saját számítási kapacitását használja a csomagok fordításához és feltöltéséhez. Emiatt az Arch alkalmatlan a vállalati környezetekben való használatra, és egyre kevésbé alkalmas személyes használatra is. Mivel az AUR volt az Arch használatának egyik fő oka, és 2023-ig hallani sem lehetett kártevőkről, ezek a sajnálatos események csökkentik az Arch értékét a végfelhasználók számára.
Kali
A Kali Linux egy Debian Testing-alapú, behatolástesztelésre szolgáló közösségi disztribúció. Olyan hackelési és visszafejtési eszközök telepítésére használható, amelyekkel más rendszerek kompromittálhatók (vagy feltörheted a szomszéd routerét, ha 12 éves vagy). Mindennapi rendszerként gyenge a külső alkalmazások támogatása, és vannak egyéb kisebb felhasználóiélmény-hibái is. Bemutatóként szolgál a Spaceshez, és hozzáférést ad a visszafejtési eszközökhöz, de nem használható a Spaces által kínált három fő disztribúció helyett.
Áttekintés
Miután elmagyaráztuk, hogyan épül fel az egyes disztribúciók, és mire szánták őket, készíthetünk egy ajánlási mátrixot arról, hogy az egyes alkalmazásokhoz melyik a legjobb. A Kali Linux kimarad, mert a felhasználási területe magától értetődő.
Fejlesztéshez Linux-fejlesztőként a Fedorát érdemes használnod; kutatóként, AI/ML-lel vagy robotikával dolgozva, illetve saját tulajdonú könyvtárakra támaszkodva az Ubuntut. Az Arch is megfelelő fejlesztésre, de csak akkor érdemes választani, ha az alaprendszered is Arch, mert az asztali környezetben a naprakész szoftverekért és illesztőprogramokért cserébe lemondasz a kompatibilitásról, és vállalod az ABI-törések kockázatát. Mivel az Anatase kezeli az illesztőprogramokat és az asztali környezetedet, valamint hozzáférést ad az Ubuntuhoz és a Fedorához, az Arch használata előnytelen kompromisszum.
Alkalmazásoknál az Ubuntu deb-csomagjai általában jobb támogatást kapnak, mint azok az általános rpm-csomagok, amelyek történetesen működnek Fedorán. A grafikus felületű, nyílt forráskódú csomagok legújabb verzióihoz az Arch fő tárolói és az AUR (körültekintéssel) szintén megfelelőek. A Flatpak- alkalmazásokat jellemzően könnyebb beállítani és karbantartani, ezért ha lehet, onnan érdemes beszerezni az alkalmazásokat, és csak utána fordulni a Spaceshez. A Spaces elsősorban fejlesztői környezetnek készült.
Disztribúció-összehasonlító mátrix
| Funkció | Arch | Ubuntu LTS | Fedora |
|---|---|---|---|
| Csomagok frissessége | Kiváló. 1 hét a kisebb frissítésekig, kevesebb mint 3 hét a főverziós frissítésekig | 6 hónaptól 2 évig terjedő lemaradás | 2 hét a kisebb frissítésekig, ~2 hónap a főverziós frissítésekig (következő kiadás) |
| Új kiadás | - | 2 évente | 6 havonta |
| ABI | Nincs stabil ABI. A frissítések miatt szükség lehet az AUR- és helyi csomagok újrafordítására | Stabil egy LTS-kiadáson belül | Általában stabil egy kiadáson belül |
| Saját tulajdonú csomagok | Széles körben elérhetők a hivatalos tárolókban és az AUR-ban | Kiváló, a legtöbb szoftver hivatalosan támogatja | Külső tárolók szükségesek, instabil |
| Stabilitás | Megfelelő* | Kiváló* | Megfelelő* |
| Biztonság | Megfelelő a hivatalos tárolók esetében | Kiváló | Kiváló |
| Fejlesztés | Megfelelő | Kiváló (prioritás: saját tulajdonú / külső függőségek) | Kiváló (prioritás: friss könyvtárverziók) |
| A tér hivatalos felhasználási célja | Hivatalosan nem támogatott / közösségi szoftverek az AUR-ban | Külső szoftverek, fejlesztés stabil könyvtárakon (például VPN-ek, ROS, AI/ML, docker) | Naprakész könyvtárakkal végzett fejlesztés |
* A Fedora és az Arch nagyjából ugyanolyan gyakorisággal okoz regressziót. A kisebb frissítéseknél biztosított plusz hét, a főverziós frissítéseknél pedig a plusz hónapok miatt a Fedora valamivel stabilabb. Az AUR, a PPA-k és a COPR egyaránt instabillá teszi mindhárom rendszert.